AZ ÚJ EURÓPAI PARLAMENT, A PARLAMENT HATÁSKÖRE, AZ ÚJ EU-BIZOTTSÁG ÉS AZ UNIÓS ALKOTMÁNY 2004-11-27
Hogyan változott meg az Európai Parlament a bõvítés után? Kik fogják képviselni hazánkat az Európai Parlamentben? Mire terjed ki az Európa Parlament (EP) hatásköre? Hogyan zajlik az új Európai Parlament munkamenete?
Hogyan változott meg az Európai Parlament a bõvítés után? Céljaiban nem, leginkább csak méreteiben változott az Európai Parlament (EP): létszáma 626 fõrõl 732-re nõtt. Továbbra is ez maradt az unió talán legdemokratikusabb intézménye, hiszen tagjait közvetlenül választják a tagországok állampolgárai.
Kik fogják képviselni hazánkat az Európai Parlamentben? Õsztõl huszonnégy magyar képviseli Magyarországot az Európai Parlamentben. Hazánk már a csatlakozást megelõzõen is delegálhatott huszonnégy képviselõt az EP-be, de csupán megfigyelõi státusszal. 2004. június 13-án azonban a magyar állampolgárok is közvetlenül - a hatóságok által kiírt képviselõ választáson - szavazhatták meg az Európai Parlament új, magyar tagjait. Õk azonban nem alkotnak majd külön frakciót, hanem az EP hagyományai szerint politikai hovatartozásuk alapján csatlakoznak majd valamelyik irányvonalhoz. A legnagyobb képviselõtestülete az Európai Néppártnak van (hozzájuk csatlakoztak a Fidesz-MPSZ listájáról bejutó képviselõk), õket követik a szocialisták (akikhez az MSZP képviselõi társultak). Rajtuk kívül vannak liberálisok, zöldek és független képviselõk is a testületben. Az unió parlamentjében helyet foglaló magyar képviselõk a magyar országgyûlésnek nem lehetnek tagjai.
A magyarországi EP-képviselõik: Fidesz-MPSZ: Barsiné Pataky Etelka, Becsey Zsolt, Gál Kinga, Glattfelder Béla, Gyürk András, Járóka Lívia, Õry Csaba, Pálfi István, Schmitt Pál, Schöpflin György, Surján László, Szájer József MSZP: Dobolyi Alexandra, Fazakas Szabolcs, Gurmai Zita, Harangozó Gábor, Hegyi Gyula, Herczog Edit, Kósáné Kovács Magda, Lévai Katalin, Tabajdi Csaba SZDSZ: Mohácsi Viktória, Szent-Iványi István MDF: Olajos Péter
Mire terjed ki az Európa Parlament (EP) hatásköre? Nélkülözhetetlen része az európai döntési háromszögnek (Tanács, Bizottság, Parlament) Bár az unió fõ javaslattételi szerve az Európai Bizottság, a jogszabálytervezeteket köteles eljuttatni a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek is. A Tanács mielõtt döntene, hogy törvény váljon-e egy javaslatból mindig ki kell hogy kérje a Parlament véleményét. Így az EP módosító indítványokat terjeszthet elõ, melyeket ha elfogadni nem is, de figyelembe venni kötelezõ. Úgy tûnik, a Parlament hatásköre, befolyása mind inkább bõvül: egyre több területen alkalmazzák az "együttdöntési eljárást", amelynél a Tanács csak a parlament hozzájárulásával fogadhat el egy adott jogszabályt. Az EP jóváhagyása szükséges az unió éves költségvetésének elfogadásához, az új tagok csatlakozásához és Bizottság kinevezéséhez is. Ezen kívül felügyeli a Bizottság munkáját és beszámoltatja vezetõit.
Hogyan zajlik az új Európai Parlament munkamenete? - Évente tizenkét plenáris ülést tartanak Strasbourgban, általában egy héten át. - Évente négy-öt alkalommal egy-két napos ülést tartanak Brüsszelben. - Két héten át tartó szakbizottsági üléseket tartanak Brüsszelben. - Egy hétig tartó megbeszélés Brüsszelben a szakcsoportoknak. - Havonta egy-két napot a választókörzetükben töltenek a képviselõk.
Hány biztosa lesz az új Európai Bizottságnak? Az Európai Bizottság eredetileg húsz EU-biztosból állt, a 2004. novemberében hivatalba lépett új testület azonban már huszonöt tagú. Mandátumuk öt évre szól. Minden tagállamnak lesz egy biztosa, akiket a tagállamok kormányai jelöltek ki: hazánkból Kovács László tölti be ezt a posztot. A biztosok saját tárcát, azaz szakterületet kaptak a színfalak mögött kemény harc és alkudozás folyt a fontosabb területekért. A tárcák elosztásáról ugyanis a bizottság elnöke, José Manuel Durao Barroso (volt portugál kormányfõ) döntött. Kovács László az adóügyekért lesz felelõs.
Mi változott még az Európai Bizottságban? A Bizottságban valójában csak a biztosok személye változott: a testület hátterében dolgozó húszezer tisztségviselõ többsége maradt. Nem véletlenül szükséges ekkora apparátus, hiszen rengeteg feladat hárul erre az intézményre. Jogszabályok sokaságát kell kidolgoznia, miközben konzultálnia kell a tagállamokkal, az érdekvédelmi szervezetekkel és az illetékes szakemberekkel is. A csatlakozásokat is a Bizottság koordinálta, és a nemzetközi megbeszéléseken is gyakran ez a szerv képviseli az uniót. Arról nem is beszélve, mekkora munka hárul az intézményre azáltal, hogy õrködnie kell a közel nyolcvanezer oldalnyi EU-joganyag betartása felett.
Mire lesz jó az unió új alkotmánya? Az EU alkotmányra ugyan azért van szükség, mint a tagállamok alkotmányaira: rögzíti a polgárok alapvetõ jogait. A demokráciához, az emberi méltósághoz, a szabadsághoz való jogot uniós szinten is elismerik ezt hivatott védeni az egész EU-n belül. Az alkotmány komoly intézményrendszeri reformokat is bevezet: lesz például külön uniós külügyminiszter. A közös alkotmány kidolgozása nem volt egyszerû: egyes kérdések hosszas vitát váltottak ki: például hogy szerepeljen-e a bevezetõben a kereszténység szó, vagy hogy bekerüljön-e a kisebbségek védelmérõl szóló passzus a szövegbe. Kisebb csaták után mégis konszenzus született, de az elfogadott szöveg csak azt követõen lesz az unió hivatalos alkotmánya, hogy a 2004. október 29-i római aláírás után a tagállamok jóváhagyatják.
Al Ghaoui Hesna, Európa Ház <www.eucivil.hu>, Budapest, 2004. szeptember
|