Hírek > Egyéb hírek  


Civil Európa Hírlevél
feliratkozás
Adja meg e-mail címét:

AZ ÚJ EURÓPAI PARLAMENT, A PARLAMENT HATÁSKÖRE, AZ ÚJ EU-BIZOTTSÁG ÉS AZ UNIÓS ALKOTMÁNY
2004-11-27

Hogyan változott meg az Európai Parlament a bõvítés után? Kik fogják képviselni hazánkat az Európai Parlamentben? Mire terjed ki az Európa Parlament (EP) hatásköre? Hogyan zajlik az új Európai Parlament munkamenete?

Hogyan változott meg az Európai Parlament a bõvítés után?
Céljaiban nem, leginkább csak méreteiben változott az Európai Parlament
(EP): létszáma 626 fõrõl 732-re nõtt. Továbbra is ez maradt az unió talán
legdemokratikusabb intézménye, hiszen tagjait közvetlenül választják a
tagországok állampolgárai.

Kik fogják képviselni hazánkat az Európai Parlamentben?
Õsztõl huszonnégy magyar képviseli Magyarországot az Európai Parlamentben.
Hazánk már a csatlakozást megelõzõen is delegálhatott huszonnégy képviselõt
az EP-be, de csupán megfigyelõi státusszal. 2004. június 13-án azonban a
magyar állampolgárok is közvetlenül - a hatóságok által kiírt képviselõ
választáson - szavazhatták meg az Európai Parlament új, magyar tagjait. Õk
azonban nem alkotnak majd külön frakciót, hanem az EP hagyományai szerint
politikai hovatartozásuk alapján csatlakoznak majd valamelyik
irányvonalhoz. A legnagyobb képviselõtestülete az Európai Néppártnak van
(hozzájuk csatlakoztak a Fidesz-MPSZ listájáról bejutó képviselõk), õket
követik a szocialisták (akikhez az MSZP képviselõi társultak). Rajtuk kívül
vannak liberálisok, zöldek és független képviselõk is a testületben. Az
unió parlamentjében helyet foglaló magyar képviselõk a magyar
országgyûlésnek nem lehetnek tagjai.

A magyarországi EP-képviselõik:
Fidesz-MPSZ: Barsiné Pataky Etelka, Becsey Zsolt, Gál Kinga, Glattfelder
Béla, Gyürk András, Járóka Lívia, Õry Csaba, Pálfi István, Schmitt Pál,
Schöpflin György, Surján László, Szájer József
MSZP: Dobolyi Alexandra, Fazakas Szabolcs, Gurmai Zita, Harangozó Gábor,
Hegyi Gyula, Herczog Edit, Kósáné Kovács Magda, Lévai Katalin, Tabajdi Csaba
SZDSZ: Mohácsi Viktória, Szent-Iványi István
MDF: Olajos Péter

Mire terjed ki az Európa Parlament (EP) hatásköre?
Nélkülözhetetlen része az európai döntési háromszögnek (Tanács, Bizottság,
Parlament) Bár az unió fõ javaslattételi szerve az Európai Bizottság, a
jogszabálytervezeteket köteles eljuttatni a Tanácsnak és az Európai
Parlamentnek is. A Tanács mielõtt döntene, hogy törvény váljon-e egy
javaslatból mindig ki kell hogy kérje a Parlament véleményét. Így az EP
módosító indítványokat terjeszthet elõ, melyeket ha elfogadni nem is, de
figyelembe venni kötelezõ. Úgy tûnik, a Parlament hatásköre, befolyása mind
inkább bõvül: egyre több területen alkalmazzák az "együttdöntési eljárást",
amelynél a Tanács csak a parlament hozzájárulásával fogadhat el egy adott
jogszabályt. Az EP jóváhagyása szükséges az unió éves költségvetésének
elfogadásához, az új tagok csatlakozásához és Bizottság kinevezéséhez is.
Ezen kívül felügyeli a Bizottság munkáját és beszámoltatja vezetõit.

Hogyan zajlik az új Európai Parlament munkamenete?
- Évente tizenkét plenáris ülést tartanak Strasbourgban, általában egy
héten át.
- Évente négy-öt alkalommal egy-két napos ülést tartanak Brüsszelben.
- Két héten át tartó szakbizottsági üléseket tartanak Brüsszelben.
- Egy hétig tartó megbeszélés Brüsszelben a szakcsoportoknak.
- Havonta egy-két napot a választókörzetükben töltenek a képviselõk.

Hány biztosa lesz az új Európai Bizottságnak?
Az Európai Bizottság eredetileg húsz EU-biztosból állt, a 2004.
novemberében hivatalba lépett új testület azonban már huszonöt tagú.
Mandátumuk öt évre szól. Minden tagállamnak lesz egy biztosa, akiket a
tagállamok kormányai jelöltek ki: hazánkból Kovács László tölti be ezt a
posztot. A biztosok saját tárcát, azaz szakterületet kaptak a színfalak
mögött kemény harc és alkudozás folyt a fontosabb területekért. A tárcák
elosztásáról ugyanis a bizottság elnöke, José Manuel Durao Barroso (volt
portugál kormányfõ) döntött. Kovács László az adóügyekért lesz felelõs.

Mi változott még az Európai Bizottságban?
A Bizottságban valójában csak a biztosok személye változott: a testület
hátterében dolgozó húszezer tisztségviselõ többsége maradt. Nem véletlenül
szükséges ekkora apparátus, hiszen rengeteg feladat hárul erre az
intézményre. Jogszabályok sokaságát kell kidolgoznia, miközben konzultálnia
kell a tagállamokkal, az érdekvédelmi szervezetekkel és az illetékes
szakemberekkel is. A csatlakozásokat is a Bizottság koordinálta, és a
nemzetközi megbeszéléseken is gyakran ez a szerv képviseli az uniót. Arról
nem is beszélve, mekkora munka hárul az intézményre azáltal, hogy õrködnie
kell a közel nyolcvanezer oldalnyi EU-joganyag betartása felett.

Mire lesz jó az unió új alkotmánya?
Az EU alkotmányra ugyan azért van szükség, mint a tagállamok alkotmányaira:
rögzíti a polgárok alapvetõ jogait. A demokráciához, az emberi méltósághoz,
a szabadsághoz való jogot uniós szinten is elismerik ezt hivatott védeni az
egész EU-n belül. Az alkotmány komoly intézményrendszeri reformokat is
bevezet: lesz például külön uniós külügyminiszter. A közös alkotmány
kidolgozása nem volt egyszerû: egyes kérdések hosszas vitát váltottak ki:
például hogy szerepeljen-e a bevezetõben a kereszténység szó, vagy hogy
bekerüljön-e a kisebbségek védelmérõl szóló passzus a szövegbe. Kisebb
csaták után mégis konszenzus született, de az elfogadott szöveg csak azt
követõen lesz az unió hivatalos alkotmánya, hogy a 2004. október 29-i római
aláírás után a tagállamok jóváhagyatják.

Al Ghaoui Hesna, Európa Ház <www.eucivil.hu>, Budapest, 2004. szeptember

Civil Európa Hírlevél hírei
Hírek külföldről
Hírek itthonról
 
Programfelhívások
Beszámoló programokról
Pályázatok
Könyv
Forrás
Beszédes statisztika
Olvasóink kérték
Hírek angolul
 
     Téma     
 
Összes hír
 
Civil Európa/Európa Ház
Kapcsolat | Nyilatkozat