Hírek > Egyéb hírek  


Civil Európa Hírlevél
feliratkozás
Adja meg e-mail címét:

NYELVTUDÁS ÉS NYELVVIZSGÁK AZ UNIÓBAN
2004-12-05

MILYEN SZEREPET TÖLT BE A MAGYAR NYELV AZ UNIÓBAN? A magyar is az unió egyik hivatalos nyelve lett, aminek köszönhetõen a magyarok akár saját nyelvükön intézhetik hivatalos ügyeiket az EU-intézményekben.

Azonban ahhoz, hogy valaki munkát vállaljon vagy tanulmányokat folytasson egy másik tagállamban, elengedhetetlen egyes idegen nyelvek ismerete.

MILYEN KÉPET MUTAT A MAGYAR LAKOSSÁG NYELVTUDÁSA A TÖBBI EU-TAGÁLLAM POLGÁRIHOZ KÉPEST?
Nyelvtudás terén hazánk sajnos elég hátul kullog a sorban. Az Európai Unióban a lakosság 53 %-a beszél legalább egy idegen nyelven  Dániában például a lakosság 70 százaléka tud angolul, Szlovéniában 46 százalék, Lengyelországban 21 százalék ez az arány. Felmérések szerint Magyarországon a lakosság 19 százaléka beszél idegen nyelven, legtöbben angolul, a második helyen pedig a német áll. 1997 és 2000 között a hazai felsõoktatási intézménybe beiratkozott elsõéves hallgatók mindössze 20 %-a rendelkezett középfokú C típusú államilag elismert nyelvvizsgával.

MIT TESZ AZ ÁLLAM A HÁTRÁNYOK LEKÜZDÉSE ÉRDEKÉBEN?
Az Oktatási Minisztérium kidolgozott egy nyelvoktatás-politikai stratégiát a magyarok lakosság nyelvtudásának fejlesztése céljából, Világ-Nyelv címmel. A program a nyelvoktatás minden területére kiterjed: 2003 elsõ negyedévétõl pályázatok nyújthatók be különbözõ projektek megvalósítására a közoktatás, a felsõoktatás, a szakképzés, a felnõttképzés és a tanárképzés területén egyaránt. A fõ cél az esélyteremtés, a nyelvoktatás fejlesztése, minõségi javítása, az egységes nyelvtanulási környezet fejlesztése és az informatika és a nyelvtanulás intézményes együttmûködésének erõsítése.

KÖVETELMÉNY-E A NYELVVIZSGA, HA VALAKI MÁS TAGÁLLAM EGYETEMÉN SZERETNE TOVÁBBTANULNI?
Igen, az egyetemek szinte kivétel nélkül elvárják. Arra nézve, hogy milyen nyelvvizsgát kérnek, nincsen egységes követelmény  ezzel kapcsolatban az adott intézménynél kell érdeklõdni. Az ezzel kapcsolatos információkat érdemes beszerezni jóval a tanulmányok kezdete elõtt, mert elõfordulhat, hogy csak a saját országukban kidolgozott nyelvvizsgát fogadják el. Egyes esetekben azonban elég ott, helyben letenni egy általuk megadott vizsgát a tanulmányok kezdete elõtt.

HA VALAKI MÁSIK TAGÁLLAM KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNYÉBEN SZERETNE TANULNI, MILYEN NYELVI KÖVETELMÉNYEK VONATKOZNAK RÁ?
Erre nézve nincsen közös EU-szabályozás, a tagállamok saját maguk határozhatják meg az elõírásokat. De fontos megkülönböztetni két alapesetet:
a) Ha a szülõ munkavállalóként érkezik valamelyik tagállamba, és tanköteles gyermekét szeretné beiratni az iskolába, a vonatkozó EU-rendelet szerint a befogadó iskola köteles  legalábbis lehetõségei szerint  a tanuló igényeire szabott oktatást biztosítani. Ebbe beletartozik a fogadó ország nyelvének az oktatása is.  Ezen kívül a tanulónak joga van ahhoz, hogy lehetõséget kapjon anyanyelvének és kultúrájának tanulására.
b) Ha a tanuló egyénileg kíván valamelyik tagállamban tanulni, az adott iskolának joga van eldönteni, hogy felveszi-e a jelentkezõt, illetve hogy milyen nyelvi követelményeket támaszt vele szemben. Általában szükséges az oktatás nyelvét legalább olyan szinten beszélni, hogy az iskolai munkában való részvétel ne okozzon gondot. Ez körülbelül egy hazai középfokú nyelvvizsgának felel meg.

KELL-E NYELVVIZSGA AHHOZ, HOGY VALAKI MUNKÁT VÁLLALHASSON EGY MÁSIK TAGÁLLAMBAN?
Egy munka megpályázásánál elõnyt jelenthet, ha valaki csatolja az adott ország nyelvének ismeretét igazoló nyelvvizsga bizonyítványát, de általában ez nem kikötés. A munkaadók többnyire a felvételi elbeszélgetés alkalmával, vagy egyéb módon bizonyosodnak meg arról, hogy a jelentkezõ rendelkezik-e olyan szintû nyelvtudással, ami a munka betöltéséhez szükséges.

MILYEN NYELVVIZSGÁKAT LEHET LETENNI MAGYARORSZÁGON?
A tizenkilenc hazai nyelvvizsgaközpontban egyaránt lehetõség van hazai illetve külföldi fejlesztésû, általános illetve szaknyelvi, egynyelvû vagy kétnyelvû nyelvvizsgákat letételére, összesen huszonöt nyelvbõl. A < www.nyak.hu > honlapon részletes információk találhatók az aktuális kínálatról és az elérhetõségekrõl is.

ELFOGADJÁK-E A MAGYAR ÁLLAMI NYELVVIZSGÁT A TÖBBI TAGÁLLAMBAN?
Ez EU-ban nincsen egységes szabályozás a nyelvvizsga követelményekre nézve. Nincsenek olyan nyelvvizsgák, melyeket az EU hivatalos uniós nyelvvizsgaként ismerne el. Az intézmények (munkáltatók, oktatási intézmények) saját hatáskörben dönthetik el, hogy milyen formában kell az adott jelentkezõnek bizonyítania a nyelvtudását.

Dr. Barabás László, Al Ghaoui Hesna - Európa Ház, Budapest, 2004. szeptember

Civil Európa Hírlevél hírei
Hírek külföldről
Hírek itthonról
 
Programfelhívások
Beszámoló programokról
Pályázatok
Könyv
Forrás
Beszédes statisztika
Olvasóink kérték
Hírek angolul
 
     Téma     
 
Összes hír
 
Civil Európa/Európa Ház
Kapcsolat | Nyilatkozat