Hírek > Egyéb hírek  


Civil Európa Hírlevél
feliratkozás
Adja meg e-mail címét:

EGSZB A TSZB-N
Beilleszkedtek
2005-03-03

Az EU-szabályozások előkészítésében fontos szerep jut a brüsszeli Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak (EGSZB); a legkülönbözőbb – hangsúlyosan gazdasági – témákban elfogadott állásfoglalásainak mintegy 70 százalékát figyelembe is veszik az EU-döntéshozatalban.

Többek között
ez derült ki abból a tájékoztatóból, melyet az EGSZB magyar civil
delegáltjai tartottak az Országgyűlés Társadalmi Szervezetek Bizottsága
(TSZB) ülésén.

A 2005. március 2-i eseményen Dr. Tóth János EGSZB-tag (Ipari Parkok
Egyesület) tartott bevezető tájékoztatót. Elmondta: az Unió 10-es
bővítésével Magyarországnak 12, ezen belül – a munkaadói és
munkavállalói oldal mellett - 4 civil hely jut az EGSZB-ben. A magyar
tapasztalatok azt mutatják, hogy az EGSZB vezetése és stábja is
nyitottan fogadta a testület 95 új közép-kelet-európai tagját (ezzel a
tagok száma 317 főre nőtt). A magyarok komolyabb megrázkódtatás nélkül
illeszkedtek be a testület munkájába. Sőt. A magyar civil oldal
képviselőinek aktivitását mutatja, hogy az EGSZB szinte összes
testületeiben betöltenek valamilyen pozíciót (így például magyar tagja
is van a szervezeti kérdésekben illetékes Tanácsnak (Bureau),
nemkülönben a civileket tömörítő harmadik csoport (Group III)
vezetőségének)), ezzel is elősegítve a magyar szempontok eredményes
képviseletét. Tóth részletesen szólt az EGSZB-ben folyó munkáról, a
szervezet felépítéséről, és az álláspontok megszületésének menetéről.

Dióhéjban: egy-egy kérdés megvitatását általában az Európai Bizottság
vagy a Tanács megrendelésére véleményez az EGSZB, melyet először kisebb
munkacsoportokban tárgyalnak. A következő szint, amikor az
előterjesztést a tematikus Szekciók (Section) véleményezik; a tervezet
végül az EGSZB plenáris ülése fogadja el, így válik hivatalos
állásfoglalássá.

Dr. Herczog Mária (Család, Gyermek, Ifjúság Egyesület) hozzászólásában
kifejtette: az EGSZB munkájában a gazdasági kérdések vannak előtérben;
álláspontja szerint a szociális kérdések hangsúlyosabb megfogalmazására
is szükség lenne, amihez komoly lobbimunkára van szükség. Kiemelte: az
egyes témák szakszerű hazai véleményezéséhez az információáramlásnak
kiemelt szerep jut; ennek első lépéseként már készül az EGSZB - másik 8
képviselőjével közösnek szánt - honlapja.

Garai István (Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület) kiemelte az
EGSZB-tagok jó munkakapcsolatát a különböző brüsszeli magyar
érdekeltségekkel. Így többek között hazánk európai parlamenti
képviselőivel, az EU Misszióval, vagy a magyar EU-biztossal (Kovács
László 2005. februárjában fogadta a magyar EGSZB tagokat). Garai kitért
az európai szintű munkakörülményekre (pl. az EGSZB új székházában külön
számítógépek szolgálják a tagok munkáját) azzal a kitétellel, hogy a
kezdetektől fogva folyamatos problémát okoz a nyelvi kérdés. Nem is az,
hogy nem minden anyagot fordítanak le magyarra, ill. nem mindenütt
biztosítanak magyar tolmácsolást (a magyar civil képviselők mind
beszélnek legalább angolul), hanem a kiszámíthatatlanság. Ugyanis a
tapasztalat szerint ha egy ülésre készül magyar anyag, akkor annak
tárgyalásakor rendszerint nincs magyar tolmács; ha meg van, akkor az
adott anyag nincs meg magyarul. Márpedig angolul olvasott anyagot
magyarul kommentálni nehéz, fordítva még nehezebb.

Barabás Miklós (Európa Ház Egyesület) elmondta: az EGSZB-ben is
figyelmet keltett a testület magyar civil delegáltjainak kiválasztása,
mivel a csatlakozó országok közül egyedül Magyarországon volt nyílt
pályáztatás. Barabás szólt arról, hogy a bővítéssel az EGSZB
mindenképpen erősítette pozícióit az uniós véleményformálásban, mivel az
új tagok többsége mögött működő szervezetek és széleskörű társadalmi
háttér van (a nyugat-európai országok előszeretettel jelölnek a
perifériára szorult korábbi politikai szereplőket (pl. volt európai
parlamenti képviselőket, minisztereket, polgármestereket, stb.)
EGSZB-tagnak). Elmondta: a hazai tapasztalatok megosztásában, egyes
kérdések véleményezésének kiterjesztésében fontos segítséget nyújtana
egy EGSZB-titkárság felállítása Magyarországon.

---

Egy magyar javaslat eredményeképp az EGSZB minden tagországnak
bemutatkozási lehetőséget biztosít 2005 folyamán. Először Görögországra
kerül a sor, majd Magyarország következik 2005. júniusában és kezdhet
sikeres PR gyakorlatba az EGSZB épületében.

Az informális diplomácia további fejleménye: 2005 májusában az EGSZB
alkalmazottjai az évente megrendezett tanulmányútjuk terepéül az idén
Magyarországot (Budapest és Eger) választották.

Tekintse meg képeinket!

Kapcsolódó anyagok:

EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁG: HÍD EURÓPA ÉS A SZERVEZETT
CIVIL TÁRSADALOM KÖZÖTT - 2004-10-21

http://www.eucivil.hu/article.php?pId=453&pCatId

KIBÕVÜLT EGSZB - 2004-07-12

http://www.eucivil.hu/article.php?pId=403&pCatId

Civil Európa Hírlevél hírei
Hírek külföldről
Hírek itthonról
 
Programfelhívások
Beszámoló programokról
Pályázatok
Könyv
Forrás
Beszédes statisztika
Olvasóink kérték
Hírek angolul
 
     Téma     
 
Összes hír
 
Civil Európa/Európa Ház
Kapcsolat | Nyilatkozat